Chuxi eredete - 除夕的由来

龙年快乐！

从HSK5上课本书。43-45.页

除夕的由来

在中国， 人们把农历十二月三十日这一年中的最后一天叫做除夕， 这一天， 全家人会一起吃年夜饭， 守岁。 但是人们为什么要把年三十叫作除夕呢？

传说在很久以前， 有个叫作"夕"的怪物， 经常出来伤害百姓， 百姓对其恨之入骨， 但是有十分无奈。 当时有个英雄叫作七郎， 她英俊高大， 力大无比。 七郎还有一条狗， 这条狗非常勇敢， 无论咬住什么都不会松口。

一天， 七郎从外边回来， 看到邻居家女孩的外公坐在路边哭， 于是上前询问， 一问才知道， 原来天真可爱的女孩被"夕"吃掉了。 七郎暗暗下定决心一定要杀死"夕"， 替百姓除掉这个制造灾害的东西。 于是七郎带着他的狗出发了， 他到处打听"夕"的消息， 但是一直找不到它。

这样过来差不多一年， 这天正好是大年三十， 七郎来到了一个热闹的城镇。 这一年来， 七郎虽然没有找到"夕"， 但是了解到了很多关于"夕"的情况：它一般在太阳落山后出来害人， 到天亮前又会跳得连影子都找不着了，此外， 它还特别害怕声响。 于是七郎告诉这里的百姓， "夕"说不定晚上要出来伤害大家， 让大家今晚熬夜等着， 一见到"夕"就赶紧敲打东西， 大家一定把"夕"杀掉。

Zài zhōngguó, rénmen bǎ nónglì shí'èr yuè sānshí rì zhè yī nián zhōng de zuìhòu yītiān jiàozuò chúxì, zhè yītiān, quánjiā rén huì yīqǐ chī nián yèfàn, shǒusuì. Dànshì rénmen wèishéme yào bǎ nián sānshí jiào zuò chúxì ne?

Chuánshuō zài hěnjiǔ yǐqián, yǒu gè jiào zuò" xī" de guàiwù, jīngcháng chūlái shānghài bǎixìng, bǎixìng duì qí hèn zhī rùgǔ, dànshì yǒu shífēn wúnài. Dāngshí yǒu gè yīngxióng jiào zuò qīláng, tā yīngjùn gāodà, lì dà wúbǐ. Qīláng hái yǒu yītiáo gǒu, zhè tiáo gǒu fēicháng yǒnggǎn, wúlùn yǎo zhù shénme dōu bù huì sōngkǒu.

Yītiān, qīláng cóng wàibian huílái, kàn dào línjū jiā nǚhái de wàigōng zuò zài lù biān kū, yúshì shàng qián xúnwèn, yī wèn cái zhīdào, yuánlái tiānzhēn kě'ài de nǚhái bèi" xī" chī diàole. Qīláng àn'àn xiàdìng juéxīn yīdìng yào shā sǐ" xī", tì bǎixìng chú diào zhège zhìzào zāihài de dōngxī. Yúshì qīláng dàizhe tā de gǒu chūfāle, tā dàochù dǎtīng" xī" de xiāoxī, dànshì yīzhí zhǎo bù dào tā.

Zhèyàng guòlái chàbùduō yī nián, zhè tiān zhènghǎo shì dà nián sānshí, qīláng lái dàole yīgè rènào de chéngzhèn. Zhè yī niánlái, qīláng suīrán méiyǒu zhǎodào" xī", dànshì liǎojiě dàole hěnduō guānyú" xī" de qíngkuàng: Tā yībān zài tàiyáng luòshān hòu chūlái hài rén, dào tiānliàng qián yòu huì tiào dé lián yǐngzi dōu zhǎo bùzháole 1, cǐwài, tā hái tèbié hàipà shēngxiǎng. Yúshì qīláng gàosù zhèlǐ de bǎixìng, " xī" shuō bu dìng wǎnshàng yào chūlái shānghài dàjiā, ràng dàjiā jīn wǎn áoyè děngzhe, yī jiàn dào" xī" jiù gǎnjǐn qiāodǎ dōngxī, dàjiā yì dìng bǎ" xī" shā diào.

Tàiyáng hěn kuài luòshānle, dàole wǎnshàng, " xī" guǒrán chūláile. Tā xiǎng chī yī hù rénjiā de gūniáng, bèi zhè jiārén fà xiàn le, yúshì tāmen lìkè qiāo xiǎngle jiāzhōng de guō hé pénzi, gēnzhe zhěnggè zhènzi dōu xiǎngle qǐlái. " Xī" xià de shénme shì de, jímáng wǎngwài tiào. Qīláng de gǒu zhuī shàngle" xī", bìng sǐ sǐdì yǎo zhùle tā. Qīláng pǎo shàng qián qù, yī jiàn shè sǐle" xī".

Chú diào" xī" yǐhòu, bǎixìng fēnfēn duì qīláng biǎodá xièyì. Yóuyú zhè yītiān hěn yǒu yìyì, yúshì rénmen jiù zài měinián de nián sānshí zhè tiān wǎnshàng, réngrán xiàng nèitiān yīyàng zhěng wǎn bù shuìjiào, qiāodǎ chū xiǎngshēng. Jiù zhèyàng yīdài dài chuán xiàlái, xíngchéngle chúxì yè shǒusuì, fàng biānpào de fēngsú.

Chuxi eredete

Kínában a Hold-naptár szerint a 12. hónap 30. napját, minden év utolsó napját Chuxi-nak nevezik, ezen a napon az egész család együtt vacsorázik és egész éjjel fennmaradnak. De miért hívják ezt a napot Chuxinak?

A monda szerint, nagyon régen volt egy "Xi" nevű szörny, aki gyakran bántotta a népet, emiatt a nép gyűlölte, de nem tudott mit tenni ellene. Ebben az időben élt egy hős, Qi Lang, aki magas, jóképű és rendkívül erős volt. Volt egy rendkívül bátor kutyája is, aki bármit elfogott, nem engedte el.

Egy napon Qi Lang éppen hazatért, amikor látta, hogy a szomszéd kislány nagyapja az út mentén sírva üldögél, odament hozzá, hogy megkérdezze, mi a baj. Egy kérdés után máris tudta, hogy a kedves és ártatlan kislányt "Xi" megette. Qi Lang titokban megfogadta, mindenképpen elpusztítja "Xi-t", és megszabadítja a népet ettől a bajt okozó, ártalmas fajzattól. Így hát Qi Lang útra kelt a kutyájával, és bár mindenhol hallotta "Xi" hírét, de nem találkozott vele.

Nagyjából egy év múlva egy napon, éppen a tizenkettedik hónap 30. napján, Qi Lang betévedt egy népes kis városba. Ez alatt az egy év alatt, bár Qi Lang nem találta meg "Xi-t", viszont nagyon sokmindent megtudott róla: csak napnyugta után jön elő emberekre vadászni, és napkelte előtt eltűnik, még az árnyékát sem lehet megtalálni; másrészt gyűlöli a zajt. Így hát Qi Lang azt mondta a lakosoknak, "Xi" talán épp ma este előjön, hogy megtámadjon valakit, ezért mindenki maradjon fenn éjjel és várja, bárki megpillantja "Xi-t", azonnal keltsen hangzavart, így közösen elpusztíthatják.

A Nap nagyon gyorsan a hegyek mögé bukott és eljött az éj, "Xi" valóban megjelent! Meg akart enni egy lányt az egyik családból, de a családtagok észrevették, és azonnal elkezdték az otthonukban található összes lábost és tálat összeütögetni, majd az egész város velük együtt hangoskodott. Úgy tűnt "Xi" nagyon megijedt, sietve menekült. Qi Lang kutyája üldözőbe vette és erősen megragadta, Qi Lang utánuk futott, és egy nyílvesszővel agyonlőtte.

Miután megszabadultak "Xi-től", az egész nép sorban jött kifejezni a háláját Qi Langnak.

Így aztán azóta is minden évben a tizenkettedik hónap 30. napjának éjjelén, ahhoz a naphoz hasonlóan egész éjjel nem alszanak és hangzavart keltenek. Így történt, hogy generációról generációra fennmaradt, és kialakult a "Chuxi" éjjelének szokása: az egész éjjelen át virrasztás és a tűzijáték.