月夜

杜甫 (712-770)

今夜鄜州月，闺中只独看。

遥怜小儿女，未解忆长安。

香雾云鬟湿，清辉玉臂寒。

何时倚虚幌，双照泪痕干。

Yuèyè Dù Fǔ (712-770)

Jīnyè fū zhōu yuè, guī zhōng zhǐ dú kàn.

Yáo lián xiǎo érnǚ, wèi jiě yì cháng'ān.

Xiāng wù yún huán shī, qīng huī yù bì hán.

Hé shí yǐ xū huǎng, shuāng zhào lèihén gàn.

Holdfényes éj

Du Fu (712-770)

Ma éjszaka a fuzhou-i holdat; Szobájából csak egyedül nézi.

Gyermekeit távolinak érzi; Nyitottak még Chang'an emlékei.

Illatos ködben hajdísze nedves; Ragyogón fénylik hűs jádekarja.

Amikor fátyolfüggönyünkön át; Kettőnkre süt, szárad könnyek nyoma.

Du Fu ezt a verset feleségére gondolva, Chang'an börtönénben írta.

Meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=y53cVzplqeo&ab_channel=qingshengzhang