Keleti külterület, Wei Yingwu, 东郊, 韦应物

东郊

韦应物 (737-792)

吏舍跼终年，出郊旷清曙。

杨柳散和风，青山澹吾虑。

依丛适自憩，缘涧还复去。

微雨霭芳原，春鸠鸣何处。

乐幽心屡止，遵事迹犹遽。

终罢斯结庐，慕陶直可庶。

Dōng jiāo

Wéi Yìngwù (737-792) 

lì shě jú zhōngnián, chū jiāo kuàng qīng shǔ.

Yángliǔ sàn héfēng, qīngshān dàn wú lǜ. 

Yī cóng shì zì qì, yuán jiàn hái fù qù.

Wēi yǔ ǎi fāngyuán, chūn jiū míng hé chù.

Lè yōu xīn lǚ zhǐ, zūn shìjì yóu jù.

Zhōng bà sī jié lú, mù táo zhí kě shù.

Keleti külterület

Wei Yingwu (737-792)

Egész évben a szűk hivatalban, Ma békés hajnal tág határban ér.

Fűzfaágát szellő szertefújja, Zöld dombok közt csendben tűnődöm én.

Közeli bokroknál megpihenek, Kóborolok hegyi patak mentén.

Finom eső takar illatával, Tavaszi galambszó vaj' honnan kél?

Örömteli szívem, még visszatart, Aztán megint rohannom kell, mint rég.

Egyszer kunyhómba visszavonulok, És csodálom bölcs Tao* életét.

*Tao Yuanming 陶渊明 (365-427), kínai költő. Hivatalnoki életéből több mint húsz évre vonult vissza. Költészetében a vidéki életet, szántóföldek, kertek világát mutatja be. A következő vers tőle van.

Meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=Fvg8Xa7LvA8&ab_channel=qingshengzhang