Könyvekből háborúskodni, 纸上谈兵

2024.01.27
forrás: https://en.wikibooks.org/wiki/Saylor.org%27s_Ancient_Civilizations_of_the_World/Zhou_%28Chou%29_Feudalism_and_Cultural_Change
forrás: https://en.wikibooks.org/wiki/Saylor.org%27s_Ancient_Civilizations_of_the_World/Zhou_%28Chou%29_Feudalism_and_Cultural_Change

从HSK5上课本书。123-125.页

纸上谈兵

两千二百多年前的战国末期, 赵国名将赵奢有个儿子叫赵括, 他从小读了不少兵书, 跟别人谈论起军事来, 没有人说得过他, 就是父亲赵奢也难不住他。 赵括因此很骄傲, 自以为天下无敌, 连父亲也不放在眼里。

但是赵奢心里明白, 自己的儿子虽然对军事理论都很了解, 但是没有实际作战的经验, 想法很不符合实际。 他曾经偷偷对妻子说:"儿子的毛病是只会讲大道理, 缺乏实际锻炼, 不能当大奖。 如果让他当了大奖, 迟早会害了赵国。"

几年后, 赵奢去世了。 这一年正好秦国军队来打赵国, 赵国派老将廉颇带20万大军迎战。 廉颇根据敌强我弱的形势, 命令士兵们坚守阵地, 绝对不可主动出战。 秦军多次挑战, 骂他是胆小鬼, 他还是不出兵。 这个办法果然非常有效, 成功地把秦军拦在了国门之外。 渐渐地, 秦军无法快速取得胜利, 粮食也快没了, 有些坚持不住了。

秦人深知廉颇善于用兵, 如果想在短期内打败赵国, 必须想办法叫赵国把廉颇调回去。 于是, 他们在赵国四处散布谣言, 说秦军最怕赵括, 别的人都不放在眼里。

这时, 赵王正因廉颇闭门不战而生气呢, 听到外面那些谣言, 果然上当了, 他派赵括去换回廉颇。 赵括的母亲再三阻止赵王任命儿子为大奖, 说他还没有独立带兵作战的资格。 可是, 糊涂的赵王哪里听得进去!

公元前260年, 赵括带兵出战。 一直盲目自信, 轻视秦军的他完全改变了廉颇的作战方案, 死搬兵书上的理论, 主动进攻秦军, 结果数十万赵军全部被杀, 丢掉了宝贵的生命。

这就是成语"纸上谈兵"的故事。 现在常用这个成语讽刺那些只会空谈理论的人, 提醒人家做事一定要灵活, 要注意理论联系实际。

"Könyvekből háborúskodni"

2200 évvel ezelőtt a Hadakozó fejedelemségek korában, Zhao-birodalom híres tábornokának, Zhao She-nek volt egy fia, Zhao Kuo. Kiskora óta rengeteg katonai könyvet olvasott, ha másokkal katonai dolgokról beszélgetett, senki sem mondhatott jobbat nála, még az apja sem. Zhao Kuo erre nagyon büszke volt, úgy vélte legyőzhetetlen, még az apja sem számított neki.

De Zhao She tisztában volt azzal, hogy bár a fia a katonai elméleteket nagyon jól érti, de nincsen tényleges katonai tapasztalata, az ötletei nélkülözik a gyakorlatot. Egyszer titokban azt mondta a feleségének: "a fiunk gyengesége, hogy csak beszél a nagy elvekről, de híján van a gyakorlati alapoknak, nem való tábornoknak. Ha megteszik tábornoknak, előbb vagy utóbb ártani fog a Zhao-birodalomnak."

Néhány év múlva Zhao She meghalt. Ez az év igazán megfelelő volt a Qin-birodalom hadseregének, hogy megtámadja Zhao-birodalmat. Zhao-birodalom a veterán Lian Po tábornokot küldte harcba egy 200.000 fős hadsereg vezetésére. Lian Po azt a helyzetet vette alapul, hogy a Qin-ek erősek, a Zhao-k gyengék, és megparancsolta a katonáknak, hogy ragaszkodjanak a pozícióikhoz, soha ne próbáljanak aktív harcot kezdeményezni. A Qin-hadsereg sokszor támadta, szidta, hogy gyáva, de ő továbbra sem engedte ki a katonáit. Ez a módszer rendkívül hatékony volt, sikeresen kint tartotta a Qin-hadsereget az országhatáron kívül. A Qin-hadsereg fokról fokra kevesebb győzelmet aratott, kifogytak az élelemből, és alig bírtak kitartani.

A Qin-ek pontosan tudták, hogy Lian Po jártas a katonai stratégiákban, és ha szeretnék rövid időn belül legyőzni a Zhao-birodalmat, el kell érniük, hogy Zhao-birodalom visszahívja Lian Po-t. Ezért aztán Zhao-birodalmon belül elterjesztettek egy pletykát, hogy a Qin-hadsereg egyedül Zhao Kuo-tól fél, senki más nem számít neki.

Ugyanakkor, a Zhao-király nagyon haragudott Lian Po-ra, hogy védekező stratégiát választott (zárt ajtók mögött háborúzik), és amikor meghallotta ezeket a pletykákat, azonnal elhitte, elküldte Zhao Kuo-t, hogy cserélje le Lian Po-t. Zhao Kuo anyja többször megpróbálta megakadályozni Zhao-királyt, hogy kinevezze a fiát tábornoknak, mondta neki, hogy még nincsen meg a fiában az a képesség, hogy önállóan harcba vigye a katonákat. De a zavaros fejű Zhao-király nem hallgatott rá.

i.e. 260-ban, Zhao Kuo hadba vitte a katonákat. Mindig vakon bízott magában, lenézte a Qin-hadsereget, teljesen megváltoztatta Lian Po katonai módszerét, a harci könyveit alapul véve, aktívan kezdeményezett harcokat, az eredmény pedig az lett, hogy több százezer Zhao-katonát mészároltak le, akik otthagyták értékes életüket.

Ez a "Könyvekből háborúzni" idiómának a története. Mostanában gyakran használják arra, hogy kigúnyolják az üres elméleteket fecsegő embereket, és emlékeztessék az embereket arra, hogy amikor valamit csinálnak legyenek rugalmasak, nagyon figyeljenek arra, hogy az elméleteiknek legyen alapja.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A mű címének szó szerinti fordítása: Papírból/papíron/papír alapján beszélni katonai ügyekről, sokat gondolkodtam rajta, hogyan lehetne ezt lefordítani pontosabban, de nem találtam magyarul elég frappáns kifejezést rá. Magát, amit ki akar fejezni, mindenki ismeri: olyan ember, aki mindent könyvekből ismer, mindent jól tud, sőt tudálékos, hencegő, viszont ha gyakorlatról van szó, akkor megáll a tudománya. Szól erről sok-sok értekezés, hogy mi fontosabb, az elmélet vagy a gyakorlat, vagy hogyan épülhet az elméletre a gyakorlat, vagy viszont.

Volt egy mese az egérről, aki a könyvtárban élt, és megette a könyvekben lévő félelmetes állatokat, macskát, kutyát, orrszarvút, stb. Hencegett ezzel a hőstettel a többi egérnek. De amikor a valóságban látta meg a macskát, az könnyűszerrel elkapta és megette.

战国: Hadakozó fejedelemségek kora (ie.475-ie.221). Kína ebben az időben több kisebb fejedelemségből állt, amelyek mindegyike próbált minél nagyobb területet megszerezni magának. Végül a Qin-ek győzedelmeskedtek, megalapítva Kína első császárságát.

赵国: Zhao-birodalom

秦国: Qin-birodalom

赵奢: Zhao She, a Zhao-birodalom egykori uralkodója.

赵括: Zhao Kuo, Zhao She fia.

廉颇: Lian Po, híres, veterán hadvezér.

Zhao Kuo megítélése ellentmondásos. Mivel fiatal volt, nem tudott kellő katonai tapasztalatra szert tenni, viszont elméleti szinten senki sem volt jobb nála a katonai politikai dolgokban. Viszont mivel a Qin-ek megtámadták az országot, és az akkori Zhao uralkodót dühítette Lian Po visszafogott háborús stratégiája, Zhao Kuo-nak muszáj volt a csatatérre menni, ahol soha azelőtt nem járt, és félmillió katonát irányítania, amit soha előtte nem tett. Nem volt tapasztalata, mégis – a világtörténelem egyik legsúlyosabb – háborújában kellett hadvezérként helyt állnia. Szerencsétlenségére első ellenfele, a Qin-ek akkori hadvezére Bai Qi (百起), szintén a mai napig az egyik leghíresebb, legrátermettebb, legfondorlatosabb hadvezér hírében áll. Bai Qi-nek semeddig sem tartott körbezárni és csapdába ejteni Zhao Kuo-t, elzárni a további katonai segítségtől, élelemtől és ivóvíztől. Zhao Kuo-nak nem volt más választása, mint kitörni, és ezzel lemészároltatni több százezer Zhao-katonát.

Ha Zhao Kuo-nak lett volna gyakorlati tapasztalata, és nem kapott volna elsőként ilyen erős ellenfelet, valószínűleg később pozitívabb megítélésben került volna be Kína történelmébe. Másrészt, az elmondások szerint, büszke volt és beképzelt, azt gondolta, hogy ő mindent tud, és az, hogy képes volt ennyi katona élete felett gondolkodás nélkül ítélkezni, egészen más fényben mutatja be a személyiségét.