Laba-fesztivál eredete, 腊八节的愿意

腊八节的六个传说故事 Hat történet a Laba-fesztiválról

Szöveg forrása: https://edu.youth.cn/jyzx/jyxw/201701/t20170104_9010677.htm

腊 Là: tizenkettedik holdhónap. Idén: 2025. január 7. Általában a kínai holdújév ünnepkört (春节) körülbelül 20 nappal megelőző napokra esik.

八 Bā: nyolc

粥 Zhōu: rizskása (a fordítóprogramok általában zabkását írnak, de Kínában a rizskása az elterjedt étel).

腊八节的六个传说故事

腊月最重大的节日，是十二月初八，古代称为"腊日"，俗称"腊八节"。从先秦起，腊八节都是用来祭祀祖先和神灵，祈求丰收和吉祥。腊八节除祭祖敬神的活动外，人们还要逐疫。这项活动来源于古代的傩（古代驱鬼避疫的仪式）。史前时代的医疗方法之一即驱鬼治疾。作为巫术活动的腊月击鼓驱疫之俗，今在湖南新化等地区仍有留存。据说，佛教创始人释迦牟尼的成道之日也在十二月初八，因此腊八也是佛教徒的节日，又称"佛成道节"。

Hat történet a Laba-fesztiválról

A tizenkettedik holdhónap legfontosabb ünnepe a nyolcadik nap, amelyet az ókorban "lari-nak", közismerten "laba-nak" neveztek. A Qin-dinasztia előtti időszak óta, a Laba-fesztivál lényege az ősöknek és isteneknek való áldozatbemutatás, ezen kívül ezen a napon imádkozni szokás a termésért és a jó szerencséért. Ez az időszak a járványok elleni küzdelem időszaka is, amely szokás a Nuó-ból származik (ősi rituálé a szellemek elűzésére és járványok elkerülésére) (Ford: A Nuó 傩egy kínai népi (ördögűző) vallás, Dél-Kínában volt elterjedt, külön templomai, papi rendjei, istenei, szokásai vannak, és hatással volt Kína egész területére, és a taoista vallásra. A tujia népcsoport hagyományos szokása volt (土家族). A tujia nép jelenleg 8 millió főt számláló etnikai kisebbség Kínában, főleg Hunan, Hubei és Guizhou területén, és Chongqing városában élnek (wiki)). A régi időkben a betegek gyógyításának módja a szellemek elűzése volt. A sámánista szokások szerint, a tizenkettedik holdhónapban a mai napig vannak olyan területek Hunan-ban és Xinhua-ban, ahol dobveréssel próbálják elhárítani a járványokat. Mivel a buddhizmus alapítójának, Sziddhárthának (释迦牟尼) a megvilágosodása is a tizenkettedik holdhónap 8. napján történt, ezért a Laba-fesztivál a buddhisták ünnepe is, más néven "Buddha megvilágosodási fesztiválja".

传说一：腊八节是农历腊月（十二月）初八，起源于元末明初，据说当年朱元璋落难在牢监里受苦时，当时正值寒天，又冷又饿的朱元璋竟然从监牢的老鼠洞刨找出一些红豆、大米、红枣等七八种五谷杂粮。朱元璋便把这些东西熬成了粥，因那天正是腊月初八，朱元璋便美名其曰这锅杂粮粥为腊八粥。美美的享受了一顿。后来朱元璋平定天下，坐北朝南做了皇帝，为了纪念在监牢中那个特殊的日子，他于是把这一天定为腊八节，把自己那天吃的杂粮粥正式命名为腊八粥。

Az első monda

A Laba-fesztivál a kínai holdnaptár szerint a tizenkettedik holdhónap 8. napjára esik. A mondák szerint a késői Yuan-dinasztia és a korai Ming-dinasztia idején (Ford. kb.1360-1380), Zhu Yuanzhang (Ford. 朱元璋később a Ming -dinasztia császára) börtönben sínylődött. Abban az időben nagyon hideg volt, ezért fázott és éhezett, amikor észrevette, hogy van egy egérlyuk a cellájában. Ebből az egérlyukból kiásott hét-nyolc féle gabonát, vörösbabot, rizst, vörös datolyát, és ezekből kását készített, és mivel a tizenkettedik holdhónap nyolcadik napja volt, elnevezte ezt a sok magból készült kását Laba-kásának, és nagy élvezettel fogyasztotta. Később, amikor Zhu Yuanzhang megbékítette a népeket, és északtól-délig császárrá vált, ennek a börtönben eltöltött különleges napnak az emlékére ezt a napot Laba-fesztiválnak nevezete el, és aznap sokféle magból készített kását Laba-kásának nevezte el.

传说二：腊月初八，我国人民有吃腊八粥习俗。据说腊八粥传自印度。佛教的创始者释迦牟尼本是古印度北部迦毗罗卫国（今尼泊尔境内）净饭王的儿子，他见众生受生老病死等痛苦折磨，又不满当时婆罗门的神权统治，舍弃王位，出家修道。初无收获，后经六年苦行，于腊月八日，在菩提树下悟道成佛。在这六年苦行中，每日仅食一麻一米。后人不忘他所受的苦难，于每年腊月初八吃粥以做纪念。"腊八"就成了"佛祖成道纪念日"。"腊八"是佛教的盛大节日。解放以前各地佛寺作浴佛会，举行诵经，并效仿释迦牟尼成道前，牧女献乳糜的传说故事，用香谷、果实等煮粥供佛，称"腊八粥"。并将腊八粥赠送给门徒及善男信女们，以后便在民间相沿成俗。据说有的寺院于腊月初八以前由僧人手持钵盂，沿街化缘，将收集来的米、栗、枣、果仁等材料煮成腊八粥散发给穷人。传说吃了以后可以得到佛祖的保佑，所以穷人把它叫做"佛粥"。南宋陆游诗云："今朝佛粥更相馈，反觉江村节物新。"据说杭州名刹天宁寺内有储藏剩饭的"栈饭楼"平时寺僧每日把剩饭晒干，积一年的余粮，到腊月初八煮成腊八粥分赠信徒，称为"福寿粥""福德粥"意思是说吃了以后可以增福增寿。可见当时各寺僧爱惜粮食之美德。 腊八粥在古时是用红小豆、糯米煮成，后来材料逐渐增多。南宋人周密着《武林旧事》说："用胡桃、松子、乳蕈、柿蕈、柿栗之类做粥，谓之'腊八粥'"。至今我国江南,东北,西北广大地区人民仍保留着吃腊八粥的习俗，广东地区已不多见。所用材料各有不同，多用糯米、红豆、枣子、栗子、花生、白果、莲子、百合等煮成甜粥。也有加入桂圆、龙眼肉、蜜饯等同煮的。冬季吃一碗热气腾腾的腊八粥，既可口有营养，确实能增福增寿。

A második monda

A tizenkettedik holdhónap nyolcadik napján a kínai emberek Laba-kását esznek. Azt mondják, hogy a Laba-kása Indiából származik. A buddhizmus megalapítója, Sziddhátra (释迦牟尼), az ókori India északi felén található Kapilvastu (迦毗罗卫国) (mai Nepál) királyának, Suddhódana-nak (净饭王) a fia volt. Látta azt, hogy minden élőlény szenved a születés, az öregség, a betegség, a halál okozta fájdalomtól és elégedetlenségtől, és az akkori brahminok (Ford: Indiai kasztok közül a legmagasabb kaszt) teokrata uralma alatt senyvedve (Ford: az állam közvetlenül az Isten uralma alatt áll, a világi uralkodók a vallási vezetők alá vannak vetve), feladva trónját taoista szerzetes lett. Eleinte ennek nem volt semmi eredménye, de hat év múlva, a tizenkettedik holdhónap nyolcadik napján megvilágosodott, és Buddha (佛) lett. A hat év aszkézis alatt csak kendert és rizst evett. A későbbi nemzedékek nem felejtették el szenvedését, és megemlékezésképp minden tizenkettedik holdhónap nyolcadik napján kását esznek. A Laba így vált Buddha megvilágosodásának emléknapjává, egy nagy buddhista fesztivállá.

A függetlenedés előtti időkben a buddhista templomokban fürdési szertartásokat tartottak, szútrákat énekeltek, és újra játszották a Buddha megvilágosodása előtti legendát, amikor egy pásztorlány illatos gabonákból, gyümölcsökből készült kásával kínálta, amit elneveztek Laba-kásának. Buddha ez után tanítványainak, a hozzá hűséges férfiaknak és nőknek adott ebből a kásából, és ez szokássá vált a nép körében.

Azt mondják, hogy a tizenkettedik holdhónap nyolcadik napja előtt egyes templomok szerzetesei, alamizsnás tálakkal a kezükben mentek végig az utcákon alamizsnát koldulni. Az összegyűjtött rizst, gesztenyét, datolyát, diót és egyéb dolgokat megfőzték Laba-kásának, és szétosztották a szegényeknek. A legenda szerint, a kása elfogyasztása után áldást kaphatunk Buddhától, ezért a szegények elnevezték Buddha-kásának.

A Déli-Song-dinasztia költőjének, Lu You-nak a verse így szól: "Manapság a Buddha-kása még bőségesebb, és a Juejiang-falu új fesztivált tart". Azt mondják, hogy Hangzhou egyik híres templomában volt egy helyiség a maradékok tárolására, amelyet a szerzetesek minden nap leszárítottak, így egy év élelmiszerfeleslege felhalmozódott, és ezekből az anyagokból a tizenkettedik holdhónap nyolcadik napján Laba-kását készítettek, és szétosztották a hívőknek. Ezt a hívők "Vagyon és szerencse-kásának" hívták, mert elfogyasztása után vagyonuk növekedett és hosszabb életet remélhettek. Ebből látszik, hogy a szerzetesek akkoriban jobban megbecsülték az élelmiszer értékét.

Az ókorban a Laba-kását vörösbabbal és nyálkás rizzsel főzték, később a hozzávalók fokozatosan növekedtek. A Déli-Song-dinasztia tagja, Zhou Mi azt írta a "Régi harcművészetek" című írásában: diót, fenyőmagot, tejelő gombát, datolyaszilvát, gesztenyét használtak a Laba-kása elkészítéséhez. A mai napig őrzik az emberek a Jangce-folyótól délre, északkeletre és északnyugatra lévő hatalmas területeken a Laba-kása evés szokását, de Guangdongban például nem terjedt el ez a szokás. A felhasznált anyagok változatosak, az édes kásához leginkább nyálkás rizst, vörösbabot, gesztenyét, földimogyorót, ginkgót (Ford. páfrányfenyő magját), lótuszmagot, liliomot használnak. De vannak olyanok, akik longant (Ford. sárkányszemként ismert trópusi fa gyümölcse), kandírozott gyümölcsöt és hasonlókat adnak hozzá. Egy tál gőzölgő Laba-kása egyszerre finom és tápláló, és valóban megnöveli az életörömünket és élettartamunkat.

传说三：腊八节来自"赤豆打鬼"的风俗。传说上古五帝之一的颛顼氏，三个儿子死后变成恶鬼，专门出来惊吓孩子。古代人们普遍相信迷信，害怕鬼神，认为大人小孩中风得病、身体不好都是由于疫鬼作祟。这些恶鬼天不怕地不怕，单怕赤(红)豆，故有"赤豆打鬼"的说法。所以，在腊月初八这一天以红小豆、赤小豆熬粥，以祛疫迎祥。

A harmadik monda

A harmadik monda szerint a Laba-fesztivál a "Szellemek ellen a vörös babbal" szokásából ered. A legenda szerint Zhuanxu-nak, az öt ősi császár egyikének volt három fia, akik haláluk után gonosz szellemmé változtak, és mindig előjöttek, hogy a gyerekeket ijesztgessék. Az ókori emberek hittek a babonákban, féltek a szellemektől és az istenektől. Úgy vélték, hogy az emberek és gyermekek betegségeit, rossz egészségi állapotát, járványokat gonosz szellemek okozzák. Ezek a gonosz szellemek semmi mástól nem féltek, csak a vörös babtól, ezért született is egy mondás, mi szerint "a vörös bab legyőzi a szellemeket". Ezért aztán a tizenkettedik holdhónap nyolcadik napján a kását vörös babból és még egy rizsbab (Ford. azuki bab) nevű babból készítették, hogy elhárítsák a járványokat és szerencséjük legyen a jövőben.

传说四：腊八节出于人们对忠臣岳飞的怀念。当年，岳飞率部抗金于朱仙镇，正值数九严冬，岳家军衣食不济、挨饿受冻，众百姓相继送粥，岳家军饱餐了一顿百姓送的"千家粥"，结果大胜而归。这天正是十二月初八。岳飞死后，人民为了纪念他，每到腊月初八，便以杂粮豆果煮粥，终于成俗。

A negyedik monda

A monda szerint a Laba-fesztivál az emberek Yue Fei-be, a hűséges és lojális hadvezérbe vetett hitük emléke miatt alakult ki. (Ford. 岳飞Yue Fei: 1103-1142. Song-dinasztia hadvezére, a dzsürcsik és a Jin-dinasztia ellen vezetett harcok miatt lett híres). Abban az időben Yue Fei a Jin-dinasztia ellen vezetett harcot, a tél kilencedik napja volt, és a Yue család és serege szenvedett az éhségtől és a hidegtől, nem volt élelmük se ruhájuk. A köznép ezt megtudván, egymás után küldte számukra a kását, a sereg pedig jóllakott az "Ezer család kásájával", és nagy győzelemmel tért haza. Ez éppen a tizenkettedik holdhónap nyolcadik napján történt. Yue Fei halála után, hogy a nép megemlékezzen róla, ezen a napon gabonából, babból, gyümölcsökből készült kását készítettek, amely végül szokássá vált.

传说五：秦始皇修建长城，天下民工奉命而来，长年不能回家，吃粮靠家里人送。有些民工，家隔千山万水，粮食送不到，致使不少民工饿死于长城工地。有一年腊月初八，无粮吃的民工们合伙积了几把五谷杂粮，放在锅里熬成稀粥，每人喝了一碗，最后还是饿死在长城下。为了悼念饿死在长城工地的民工，人们每年腊月初八吃"腊八粥"，以资纪念。

Az ötödik monda

Amikor Qin Shihuang (Ford: 秦始皇ie.259-ie.210 Kína első császára) építeni kezdte a Nagy Falat, a világ minden tájáról érkeztek a bevándorló munkások, akik sok-sok éven át nem mehettek haza, és családjukra kellett támaszkodniuk, hogy azok küldjenek számukra ételt. Néhány bevándorló többezer mérföldre élt az otthonától, így ők nem kaptak élelmet, ennek eredményeképp rengeteg bevándorló munkás halt éhen a Nagy Fal építése során. Egyik évben, éppen a tizenkettedik holdhónap nyolcadik napján, egy csapat vándormunkás, akiknek nem volt ennivalójuk, közösen összeszedtek néhány marék gabonát, egy fazékba tették és kását főztek belőle, és mindenki ivott egy tállal. De sajnos így is éhen haltak a Nagy Fal alatt. A Nagy Fal építkezésén éhen halt munkások gyászolásának emlékére minden év tizenkettedik holdhónapjának nyolcadik napján Laba-kását esznek az emberek.

传说六：相传老两口过日子，吃苦耐劳，持家节俭，省下一笔大家业，可是宝贝儿子却不争气，娶个媳妇也不贤惠，很快就败了家业，到了腊月初八这一天，小俩口冻饿交加，幸好有村人、邻居接济，煮了一锅大米、面块、豆子、蔬菜等混在一起的"杂合粥"。意思是："吃顿杂合粥，教训记心头。"这顿粥让小两口改掉了恶习，走上正道，靠勤恳的劳动持家，日子一天天也好起来。民间流行腊八吃粥的风俗，就是人们为了以此教训警告后人而相沿的。腊八粥也叫"七宝五味粥"。我国喝腊八粥的的历史，已有一千多年。最早开始于宋代。每逢腊八这一天，不论是朝廷、官府、寺院还是黎民百姓家都要做腊八粥。到了清朝，喝腊八粥的风俗更是盛行。在宫廷，皇帝、皇后、皇子等都要向文武大臣、侍从宫女赐腊八粥，并向各个寺院发放米、果等供僧侣食用。在民间，家家户户也要做腊八粥，祭祀祖先；同时，合家团聚在一起食用，馈赠亲朋好友.

中国各地腊八粥的花样，争奇竞巧，品种繁多。其中以北平的最为讲究，搀在白米中的物品较多，如红枣、莲子、核桃、栗子、杏仁、松仁、桂圆、榛子、葡萄、白果、菱角、青丝、玫瑰、红豆、花生……总计不下二十种。人们在腊月初七的晚上，就开始忙碌起来，洗米、泡果、拨皮、去核、精拣然后在半夜时分开始煮，再用微火炖，一直炖到第二天的清晨，腊八粥才算熬好了。

更为讲究的人家，还要先将果子雕刻成人形、动物、花样，再放在锅中煮。比较有特色的就是在腊八粥中放上"果狮"。果狮是用几种果子做成的狮形物，用剔去枣核烤干的脆枣作为狮身，半个核桃仁作为狮头，桃仁作为狮脚，甜杏仁用来作狮子尾巴。然后用糖粘在一起，放在粥碗里，活象一头小狮子。如果碗较大，可以摆上双狮或是四头小狮子。更讲究的，就是用枣泥、豆沙、山药、山楂糕等具备各种颜色的食物，捏成八仙人、老寿星、罗汉像。这种装饰的腊八粥，只有在以前的大寺庙的供桌上才可以见到。

A hatodik monda

A legenda szerint élt egy idős házaspár, akik egész életükben szorgalmasak voltak, takarékos életük miatt nagy vagyont halmoztak fel. Viszont drága fiuk nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert akit elvett feleségül, az nem volt erényes nő, és a családi vagyon hamarosan mind elfogyott. Amikor elérkezett a tizenkettedik holdhónap nyolcadik napja, a fiatal pár fázott és éhezett, de szerencséjükre falusiak és szomszédok segítettek nekik, és főztek nekik egy fazék kását rizzsel, tésztával, vörösbabbal, zöldségekkel. Egy mondás született ebből: "Egyél kevert kását, és emlékezz a leckére." Ez a kása segített a fiatal párnak, hogy megszabaduljanak a rossz szokásaiktól, és elinduljanak a helyes úton. Ez után a kemény munkára támaszkodva, életük napról-napra jobb lett. A nép körében népszerű Laba-kása szokása tehát egy "lecke", amely figyelmezteti a jövő nemzedékét a helyes viselkedésre.

A Laba-kását másként "hét kincs öt íz kásaként" is hívják, Kínában többezer éves története van. Első említése a Song-dinasztia idejéből származik. Minden tizenkettedik holdhónap nyolcadik napján, teljesen mindegy, hogy császári udvarról, kormányról, kolostorról, vagy egyszerű emberek otthonáról volt szó, Laba-kását kellett főzni. A Qing-dinasztia idején a Laba-kása ivásának a szokása még népszerűbbé vált. A palotában a császár, a császárné, a hercegek, a polgári és katonai miniszterek, a szolgálólányok mind Laba-kását ettek. Különböző templomokban ezt fogyasztották a szerzetesek. A nép között minden család készített Laba-kását, és áldozatot mutattak be az ősöknek. Ugyanakkor a családtagok összegyűltek enni és megajándékozták rokonaikat és barátaikat.

Kína különböző területein számos különböző stílusú Laba-kása létezik. Közülük a Pekingi a legkülönlegesebb, mert a sok fehér rizs közé sok különböző elemet kevernek, például vörös datolyát, lótuszmagot, diót, gesztenyét, mandulát, fenyőmagot, longan gyümölcsöt, mogyorót, szőlőt, ginkgot, vízi gesztenyét, rózsát, vörös babot, földimogyorót, nem kevesebb húszféle adalékot. Az emberek a tizenkettedik holdhónap hetedik éjszakáján nagyon elfoglaltak, rizst mosnak, gyümölcsöt áztatnak, hámoznak, magokat távolítanak el, válogatnak, majd éjfélkor elkezdik a lassú tűzön való főzést, és egészen másnap kora reggelig készre párolják.

Akik még többet foglalkoznak ezzel, azok a gyümölcsöket különböző formákra vágják, pl. emberformákra, állat és virágformákra, és egy edényben megfőzik. Egészen jellegzetes a "gyümölcsoroszlán" a Laba-kásában. A "gyümölcsoroszlán" egy oroszlán alakú dolog, amelyhez többféle gyümölcsöt használnak fel: az oroszlán teste egy magozott datolya, a feje egy fél diószem, őszibarackmag a lába, a farka édes mandula. Ezeket összeragasztják cukorral, és egy zabkásás tálba teszik, olyan, mint egy kis oroszlán. Ha nagyobb táljuk van, akkor kettő vagy négy oroszlánt is tesznek rá. A még ennél is kifinomultabb ízlésűek különböző színű datolyából, babpasztából, jamgyökérből, gabonából megformázzák a Nyolc halhatatlant, a Hosszú élet csillagát, vagy Arhat-szobrát. Ilyen díszes Laba-kásák régebben csak nagy templomok oltárasztalain voltak láthatók.