Nyáridőn a déli pavilonban Xin Da-ra gondolván, Meng Haoran, 夏日南亭怀辛大 ,孟浩然.
夏日南亭怀辛大
孟浩然.(689/91 - 740)
山光忽西落，池月渐东上。
散发乘夕凉，开轩卧闲敞。
荷风送香气，竹露滴清响。
欲取鸣琴弹，恨无知音赏。
感此怀故人，终宵劳梦想。
Xiàrìnán tíng huái Xīn Dà
Mèng Hàorán
Shān guāng hū xī luò, chí yuè jiàn dōng shàng.
Sànfà chéng xī liáng, kāi xuān wò xián chǎng.
Hé fēng sòng xiāngqì, zhú lù dī qīng xiǎng.
Yù qǔ míng qín dàn, hèn wú zhīyīn shǎng.
Gǎn cǐ huái gùrén, zhōng xiāo láo mèngxiǎng.
Nyáridőn a déli pavilonban Xin Da-ra gondolván
Meng Haoran (689/91 - 740)
Hegyi napfény hirtelen nyugatra hull, Tavi holdfény lassan kel kelet felől.
Kibontott hajjal bércek hűvösében, Nyílt, tágas teraszon fekszem tétlenül.
Lótuszvirág, szél árasztja illatát, Bambuszlevélről harmat csepeg halkan.
Szeretném hárfámat megpendíteni, De bánt, hogy hangomhoz mind tudatlan.
Visszagondolok öreg barátomra, Éjfél van, hiánya fájó álmomban.
Meghallgatható:
https://www.youtube.com/watch?v=kMLTfUJq99s&ab_channel=qingshengzhang