Wǎng chuān xiánjū zèng péi xiùcái dí

Wáng Wéi (699-761)

Hánshān zhuǎn cāngcuì, qiūshuǐ rì chányuán.

Yǐ zhàng cháimén wài, línfēng tīng mù chán.

Dùtóu yú luòrì, xū lǐ shàng gū yān.

Fù zhí Jiē Yú zuì, kuánggē wǔ liǔ qián

Wangchuan-folyó menti pihenőlakomból szókimondó Pei Di-nek

Wáng Wéi (699-761)

Hideg hegyek szürkészölddé válnak; Az őszi vizek mind csordogálnak.

Tűzifám idekint, botot fogok; Lágy szélben kabócákat hallgatok.

Alkonyodik a kompátkelőnél; A falu felett magányos füst kél.

Találkozunk részeg Jie Yu-vel; Öt fűz előtt őrülten énekel.

辋川 Wǎngchuān: egy folyó neve a mai 陕西省(Shǎnxī shěng) Shanxi-tartomány 蓝田县(Lántián xiàn) Lantian megye déli részén, 终南山 (Zhōng nánshān) Zhongnan-hegy lábánál folyik. Ezen a helyen volt Wang Wei villája, ahol több mint 30 évig élt.

秀才xiùcái: Birodalmi vizsgát tett ember megnevezése

接舆 Jiē Yú: 陆通 nevű férfi másik neve, aki a Chu-királyság (楚国) idején, hogy ne kelljen hivatalt vállalnia a király politikai határozatlansága miatt, inkább őrültnek tettette magát.

五柳 wǔ liǔ: Ez volt a beceneve Tao Yuanming-nek (陶渊明), akivel Wang Wei azonosítja magát a versben.

Meghallgatható:  https://www.youtube.com/watch?v=7FVYKpmJWmI&ab_channel=qingshengzhang